Londoni Metró

London jelképei

A londoni metró a leggyorsabb közlekedési eszköz a városban, jól szervezett és igen kiterjedt. 400 kilométerével a világ legnagyobb metróhálózata, bár ebből csak 160 km fut a föld alatt.

A londoni metró (The Tube vagy London Underground, a metró szót nemigen használják) 11 vonalból áll és 268 megállót foglal magában. A hálózatot kilenc zónára osztották. A járatok reggel 5.30 és hajnali 01.00 között közlekednek minden nap. Nem érdemes bliccelni, a pótjegy ára 50 font, de emellett szabálysértési eljárást is indíthatnak a vétkes ellen.

Mérete miatt elsőre riasztónak tűnhet a metró használata, de a londoni metró térképe valóságos műalkotás, egyszerű, logikus és jól használható, eltévedni szinte lehetetlen. Fő vonalai sok ponton keresztezik egymást, minden vonalat más színnel jelölnek, és minden állomást feltüntetnek. Csak azt kell tudnunk melyik irányba akarunk menni. Útvonaltervező London tömegközlekedési eszközeire itt érhető el: London Metro



London metrótérképe - a kép nagyítható



 Bár még létezik hagyományos papír jegy is a metróban érdemes Oyster kártyát használnunk, ez egy chipkártyás fizetési eszköz, ami sokkal kedvezőbb a jegynél. Az Oyster kártyát megvásárolhatjuk bármelyik metróállomáson, vonatállomáson, számos újságárusnál. Pénzzel feltölteni szintén a metrómegállókban és automatákban lehet, de feltölthető bankkártyáról vagy online is. Online itt vásárolható és tölthető fel: Oyster

Az Oyster kártyát nem csak a metrón, hanem más tömegközlekedési eszközön is használhatjuk, mindenütt jelentősen olcsóbb mint a hagyományos jegy. A metróban a kártyaleolvasó mellett kell elhúzni a kártyát, ez nyitja az ajtót, kifelé menet szintén ezt kell tennünk, ekkor vonódik le az összeg. (Ha elfelejtjük kifelé menet lehúzni, a maximális útvonal lesz elszámolva.)

A metró használata 10 éven aluli gyerekek számára ingyenes. A zónáktól független metrójegy 4 fontba kerül, a fent említett Oyster kártyával viszont csak annyit fizetünk amennyit használtuk a metrót, 19 óra után és hétvégén 60% kedvezmény jár kártyás utazás esetén.

Lehetőség van úgynevezett Travelcard vételére is, amivel nem csak a metrón, hanem a buszokon, villamosokon és a londoni vasutakon is ingyenesen utazhatunk. A Travelcardot zónák szerint vásárolhatunk, ha átlépjük a zónát ismét jegyet kell vennünk.

Travelcard napi árak felnőtteknek: 1-2 zóna 8 Font, 1-4 zóna 10 Font, 1-6 zóna 15 Font.

Hetijegy: 1-2 zóna 27.60 Font, 1-4 zóna 39.40 Font, 1-6 zóna 47.60 Font.

A londoni metró a reggeli órákban meglehetősen zsúfolt (8-10 óra között), a délutáni csúcs pedig 17-19 környékén van, mégis érdemes használni, mert a felszínen a dugók miatt még nehézkesebb a közlekedés. Az állomásokhoz vezető lépcsők gyakran nem az útcákról nyílnak, hanem épületek belsejében kell keresni. De mindenhol eligazít a piros Underground felirat.

London időjárása

Úgy tartja a közhiedelem, hogy Londonban vagy köd van, vagy esik az eső,  harmadik lehetőség pedig az, hogy sűrű ködben esik az eső.

Az időjárás valóban jelentősen hűvösebb és csapadékosabb mint a kontinensen. Az  óceán felöl  érkező nedves légtömegek páratartalma nagy része lecsapódik a szárazföld fölött. A napfényes órák száma Délkelet –Angliában nem éri el az évi 1500 órát sem. (Budapesten ez az érték 2200 óra körül van) A híres londoni köd oka pedig a Golf-áramlat, amely Anglia partjai közelében húzódik. A Golf-áramlat hatására a meleg levegő találkozik az óceáni hideg áramlattal és nedvességtartalma köd formájában kicsapódik. A ködösödést elősegíti az iparvidékek velejárója a füst is.

A tél általában enyhe, ritkán van tartós hótakaró. A nyár hűvösebb mint a nálunk megszokott, gyakran borús az ég és fúj a szél.

Az éves átlagos hőmérséklet körülbelül 11 C fok London belvárosában, ami több mint az Egyesült Királyságban. A leghidegebb hónap a január 3 C fokkal, a legmelegebb a július, az átlagos napi maximum hőmérséklet 22,5 fok. Időnként azonban extrém magas hőmérséklet is előfordul, 2003 augusztusában 37 fokot is mértek.

A legjobb tanács a Londonba utazóknak, hogy minden évszakban vigyünk magunkkal esőkabátot vagy esernyőt, mert szinte biztos hogy szükségünk lesz rá.

London pillanatnyi időjárása:

London történelme

London Anglia és az Egyesült Királyság fővárosa, az Európai Unió legnagyobb városi övezete, a világ egyik legnagyobb politikai és gazdasági központja.

A Tower Bridge Londonban - CC: Anirudh Koul

Igen előnyös a földrajzi fekvése, a Temze két part­ján, a tengertől körülbelül 80 kilométernyi tá­volságra helyezkedik el. A város na­gyobbik része a Temzétől északra, lassan emelkedő domborzatra épült, a déli területek a Temze síkságán vannak. Éghajlata az óceán hatása alatt áll, ki­egyenlített, a tél enyhe. Egész évben gyakori az eső, télen a köd.

A közigazgatásilag vett úgynevezett Nagy-London területe 1600 négyzetkilo­méter, lakóinak száma 7.200.000. London a nagy kiterjedésű elővárosokkal együtt 11 500 négyzetkilométer, lakóinak száma több mint tízmillió. 

         Nagyobb térképre váltás    London térképe

London több mint kétezer éves múltra tekint vissza. Alapítása a rómaiak ne­véhez fűződik, akik a Temze össze­szűkülésénél fallal körülvett várost emeltek Londinium néven, és a Temzén hidat is építettek. A VII. században a keleti szász királyság leg­fontosabb városa volt. Fejlődése a XI. századtól meggyorsult, a királyi erőd, a Tower közelében kibontako­zott a polgárváros, a City of London, amely a XVI. századtól kezdve a kereskedelem, a hajózás és a pénz­ügyi élet központja lett.

1666-ban Londont súlyos tűzvész pusztította el. Az újjáépítés után mindjobban terjesz­kedett, és elnyelte a körülötte levő településeket.

A XVII. század végén megépítik London első dokkjait, ami fejlődését to­vább növeli. A XIX. század kezde­tén lakóinak száma meghaladja az egymilliót, és száz éven keresztül a világ legnagyobb városa. A brit gaz­dasági és politikai fejlődés nyomán a XIX. század végéig London a világgazdaság irányító központja volt, politikai sú­lyát pedig növelte, hogy több száz milliós gyarmatbirodalmat kormá­nyoztak innen. Fejlődésének, gazdag­ságának a gyarmatbirodalom volt az egyik fő forrása.

A két világháború között London világ­gazdasági és világpolitikai helyzete meggyengült. A második világháború alatt súlyos veszteségeket szenve­dett. Épületállományának csaknem egyharmada megsemmisült vagy sú­lyosan megrongálódott. Nagy volt a bombatámadások polgári áldozatainak a száma is. A London feletti több hónapig tar­tó légi csatában a német légierő sú­lyos veszteségeket szenvedett.

A há­ború után London újjáépítését az úgyneve­zett Abercrombie-terv alapján haj­tották végre. Ennek célja a város zsúfoltságának feloldása volt, és szá­molt az agglomeráció növekedésé­vel is.