London Anglia és az Egyesült Királyság fővárosa, az Európai Unió legnagyobb városi övezete, a világ egyik legnagyobb politikai és gazdasági központja.
 |
| A Tower Bridge Londonban - CC: Anirudh Koul |
Igen előnyös a földrajzi fekvése, a Temze két partján, a tengertől körülbelül 80 kilométernyi távolságra helyezkedik el. A város nagyobbik része a Temzétől északra, lassan emelkedő domborzatra épült, a déli területek a Temze síkságán vannak. Éghajlata az óceán hatása alatt áll, kiegyenlített, a tél enyhe. Egész évben gyakori az eső, télen a köd.
A közigazgatásilag vett úgynevezett Nagy-London területe 1600 négyzetkilométer, lakóinak száma 7.200.000. London a nagy kiterjedésű elővárosokkal együtt 11 500 négyzetkilométer, lakóinak száma több mint tízmillió.
Nagyobb térképre váltás London térképe
A közigazgatásilag vett úgynevezett Nagy-London területe 1600 négyzetkilométer, lakóinak száma 7.200.000. London a nagy kiterjedésű elővárosokkal együtt 11 500 négyzetkilométer, lakóinak száma több mint tízmillió.
London több mint kétezer éves múltra tekint vissza. Alapítása a rómaiak nevéhez fűződik, akik a Temze összeszűkülésénél fallal körülvett várost emeltek Londinium néven, és a Temzén hidat is építettek. A VII. században a keleti szász királyság legfontosabb városa volt. Fejlődése a XI. századtól meggyorsult, a királyi erőd, a Tower közelében kibontakozott a polgárváros, a City of London, amely a XVI. századtól kezdve a kereskedelem, a hajózás és a pénzügyi élet központja lett.
1666-ban Londont súlyos tűzvész pusztította el. Az újjáépítés után mindjobban terjeszkedett, és elnyelte a körülötte levő településeket.
A XVII. század végén megépítik London első dokkjait, ami fejlődését tovább növeli. A XIX. század kezdetén lakóinak száma meghaladja az egymilliót, és száz éven keresztül a világ legnagyobb városa. A brit gazdasági és politikai fejlődés nyomán a XIX. század végéig London a világgazdaság irányító központja volt, politikai súlyát pedig növelte, hogy több száz milliós gyarmatbirodalmat kormányoztak innen. Fejlődésének, gazdagságának a gyarmatbirodalom volt az egyik fő forrása.
A két világháború között London világgazdasági és világpolitikai helyzete meggyengült. A második világháború alatt súlyos veszteségeket szenvedett. Épületállományának csaknem egyharmada megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Nagy volt a bombatámadások polgári áldozatainak a száma is. A London feletti több hónapig tartó légi csatában a német légierő súlyos veszteségeket szenvedett.
1666-ban Londont súlyos tűzvész pusztította el. Az újjáépítés után mindjobban terjeszkedett, és elnyelte a körülötte levő településeket.
A XVII. század végén megépítik London első dokkjait, ami fejlődését tovább növeli. A XIX. század kezdetén lakóinak száma meghaladja az egymilliót, és száz éven keresztül a világ legnagyobb városa. A brit gazdasági és politikai fejlődés nyomán a XIX. század végéig London a világgazdaság irányító központja volt, politikai súlyát pedig növelte, hogy több száz milliós gyarmatbirodalmat kormányoztak innen. Fejlődésének, gazdagságának a gyarmatbirodalom volt az egyik fő forrása.
A két világháború között London világgazdasági és világpolitikai helyzete meggyengült. A második világháború alatt súlyos veszteségeket szenvedett. Épületállományának csaknem egyharmada megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Nagy volt a bombatámadások polgári áldozatainak a száma is. A London feletti több hónapig tartó légi csatában a német légierő súlyos veszteségeket szenvedett.
A háború után London újjáépítését az úgynevezett Abercrombie-terv alapján hajtották végre. Ennek célja a város zsúfoltságának feloldása volt, és számolt az agglomeráció növekedésével is.
